Élete során Martin Luther több nevet is használt. Ennek egyik oka a korabeli helyesírás kiforratlansága, másik pedig a különféle élethelyzetek, amik új név felvételével jártak. Ezeket a neveket nézzük most végig.

Luder

 Apai ágon Luther családja a türingiabeli Möhra faluból származott, szabad parasztoknak számítottak. A Luder név valószínűleg a Lothar keresztnévből származik (jelentése: híres sereg/harcosok), többféle alakban szerepelt (Lotter, Loder, Lüder, Luder), ami a kor viszonyait tekintve teljesen természetes. Az egységesebb írott (és beszélt) nyelv felé vezető úton pont Luther bibliafordítása lesz majd jelentős mérföldkő. A Luder nevet használta iskolai tanulmányai során, beleértve az erfurti egyetemi éveket is.

 Ágoston

 1505 júliusának közepén, sokféle lelki kétsége és az otthonról érkező folyamatos nyomás alóli menekülést is keresve Luther felvételé kérte az ágostonos szerzetesek rendjébe. Gondos mérlegelés után választotta Erfurt egyik legszigorúbb és a tudományokkal is jó viszonyt ápoló szerzetesrendjét, akik viszont nem fogadták tárt karokkal az akkor már egyetemi végzettséggel rendelkező és jogi tanulmányait megszakító fiatalembert. Hans Luder nem adta atyai hozzájárulását a fia szerzetessé válásához, így a rend még novíciusnak sem vette be Martint, aki elég hosszú ideig a kolostor vendégházában, a világ és a szerzetesi pálya közötti senkiföldjén lebegett.

Atyjának engedelmeskedve bármikor visszatérhetett volna a régi életéhez, sőt, a szerzetesek többször határozottan kérték is erre, de hajthatatlan maradt. Végül egy kettős családi haláleset (Luther két testvére meghalt „pestisben” – ami akkoriban különféle betegségek összefoglaló neve volt) összetörte Hans Luder keménységét és vonakodva ugyan, de beleegyezett a fia szerzetesi rendben való lépésébe. Avatásakor Luther szerzetesi nevet választhatott (a régit is megtarthatta volna), ő pedig, nem kis ambícióról téve tanúbizonyságot, a rend alapító atyjának, Szent Ágotonnak a nevét vette fel és Martin Luderből Ágoston testvér lett. (A rend igazi alapítója egyébként nem Szent Ágosoton, csak a reguláját alapul véve szervezték a rendet.) Azonban nem sokáig hívták így, hamar visszakérte a régi nevét, mert úgy érezte, nem méltó arra, hogy a szent alapító atya nevét viselje. Így lett Martin(us) testvér, később, papi tanulmányai és felszentelése után Luder atya, még később Luder doktor.

Eleutherios / Luther

Jelentése: szabad ember. (Görögül). A kor humanistái között divatos volt tudósnevet választani, minimum latin, a haladóbb szelleműek görög nevet választottak maguknak, ami jobb esetben egyfajta márkanévvé is vált. (Pl. Luther későbbi tanártársa, Melanchthon is ilyen néven ismert, lefordítva német nevét görögre.) Bár Luther nem tartozott a humanisták közé, teológiai irányultsága és személyisége miatt egyaránt távol maradt tőlük (pl. egyfajta íratlan szabály volt egymás kölcsönös dicsérése, méltatása, amibe ő nem ment bele, már ekkor szerette megmondani az igazi véleményét), mégis volt rajta egyfajta nyomás, hogy legyen „művészneve”. Családnevét alapul véve alkotta meg az Eleutherios nevet, ami illett az újonnan felfedezett teológiai látásához is. A kezdeti időszakban, mikor ismertté vált, egy ideig így (is) emlegették, főleg humanista körökben, pl. Erasmus is így utal rá. Később azonban otthagyta ezt a nevet, ami lekopott az eredeti családnevére jobban emlékeztető Luther formára. A 95 tétel mellé írt kísérőlevelét is így írta alá már. Még később a rokonságát alkotó Luderek is elkezdték a Luther formát használni.

 Junker Jörg

 1521-ben, a worms-i birodalmi gyűlésről hazafelé tartva, egy régebbi egyházi és egy friss birodalmi kiátkozással a zsebében Luther elrabolták és ismeretlen helyre hurcolták. Az elkövetők (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem emberei, az ismeretlen hely Wartburg vára (nem messze Hans Luder szülőfalujától), az egész célja pedig Luther védelme – illetve az, hogy Frigyes, mint Luther uralkodója úgy szakadjon el egy kicsit a túlzottan nagyra nőtt ügytől, hogy közben a védencét sem áldozza be. Wartburg várában álnéven él, a világtól fizikailag elzárva, de levelek, írások által továbbra is aktívan teologizálva/politizálva. Itt fordítja le az Újszövetséget is német nyelvre. A vár parancsnokának védelme alatt áll, aki egy álszemélyiséget alkot neki: Jörg lovag lesz. Szakállat növeszt, nemesi ruhát, kardot visel, amennyire lehet, megtanítják, hogyan kell egy ilyen úrnak beszélnie, viselkednie, odafigyelve olyan apróságokra is, hogy kezét a kardja markolatán kell nyugtatnia ülés és beszélgetés közben is. Mikor álcája már elér egy elfogadható szintet, a várból is kimerészkedik, bár többször majdnem felismerik. Junker Jörg álcáját akkor veti le, mikor 1522-ben, szó szerint a saját szakállára, visszatér a forradalmi túlkapásokba esett Wittenbergbe rendet csinálni. Szakállát levágja, ruháját szerzetesi csuhára cseréli, és innentől kezdve Luther marad élete végéig.

Képek forrása: Wikipedia