Luther Márton, Martin Luder, Martin Luther, Eleutherios – Ágoston-rendi szerzetes, teológusprofesszor, reformátor. A világtörténelem egyik legnagyobb hatású gondolkodójaként életét legendák övezik, olyan legendák, melyek gyakran elfedik, rosszabb esetben teljesen el is torzítják a mögöttük rejtező hús-vér ember valódi képét.

Cs. Szabó Sándor kétkötetes életrajzi regényében arra vállalkozott, hogy a rendelkezésre álló történelmi források alapján Luther alakját akár demitologizálva is hiteles, mégis olvasmányos formában mutassa be olvasóinak elsősorban Luthert, az embert, de természetesen Luthert, a szerzetest, teológusprofesszort és reformátort is.

A regény első kötetében a szerző a gyökereitől, gyerekkorától kiindulva mutatja be Martin Luder családját, korai iskolás éveit, a magdeburgi Közös Élet Testvéreinek házában töltött idejét, az eisenachi ferenceseknél, majd az erfurti egyetemen folytatott bölcsészettudományi és jogi tanulmányait.

Cs. Szabó Sándor tolmácsolásában szinte az ifjú Luther mögött állva élhetjük át a kibontakozó ifjúi elme kétségeit, a szülői akarattal való szembefordulását és a Stotternheim melletti nagy viharban tett híres fogadalomban tetőző elhivatása fejlődését.

Luther élettörténetén keresztül azonban nemcsak a leendő reformátor személyét, hanem az őt körülvevő késő középkori világ szellemi áramlatait, a háttérbe szoruló skolasztikát és az egyre inkább teret hódító humanizmust is megismerheti az olvasó. A szerző ugyanolyan magabiztossággal mutatja be a német parasztok, bányászok, városi polgárok és bankárok életét, mint a kolostorok, templomok, szerzetesek és papok, egyetemi diákok és vándor költők sorsát. Elvezeti olvasóit Bölcs Frigyes választófejedelem udvarába, római zarándoklatra és a Vatikánba – de a kocsmákba, bányákba és pestistől sújtott városokba is.

„Rendkívül magával ragadó, mély történet, nagyszerű írói teljesítmény és olvasmány.”

Bán Mór

„Aki minimálisan is ismeri Luthert, tudja róla, hogy egy templom ajtajára kiszögelte a tételeit és ezzel kirobbantotta a reformációt. A róla készült filmek kulcsjelenete ez a pillanat, számtalan festmény, rajz, internetes mém és miegymás ábrázolja; ha Luther szent lenne, talán a szög és a kalapács lenne az attribútuma. A tényt megerősíteni látszik a wittenbergi vártemplom „Tételajtaja” (Thesentür) is, amelyen dombornyomottan olvashatjuk a tételeket. (Az eredeti ajtó egy ostrom során a tűz martaléka lett.) Mértékadó, régebbi történelmi munkák is tényként kezelik a kiszögelést. Olyannyira ténnyé vált a dolog, hogy a bizonyítási eljárások alapelvét kicsavarva nem az állítást kell bizonyítanunk (mi a bizonyíték arra, hogy megtörtént?), hanem a cáfolata mellett kell érveket gyűjtenünk (bizonyítsuk be, hogy nem történt meg!).

A tételek kiszögelésének kétséges voltával már a regény tervezésekor találkoztam (előtte éveken át magam is azt tanítottam, hogy megtörtént a dolog), de akkor még úgy gondoltam, hogy egy ilyen, dramaturgiai szempontból kulcsfontosságú jelenetet nem szabad, nem lehet kihagyni egy Luther-regényből. A további anyaggyűjtés, a gyarapodó fejezetek és a szereplő bőrébe való belebújás igyekezete miatt azonban már a munka közepén világossá vált, hogy a regényben sem fogja Martin Luther kiszögelni a tételeit.”

A kiadó oldala: Goldbook.hu